|
WHO Magyarországi Iroda World Health Organization - Country Office for Hungary
|
||||||
|
|||||||
|
Sajtóközlemény
Európai Antibiotikum Nap
Az antibiotikumok mérlegelés nélküli használata 2012. november 18.
Az antibiotikumok a baktériumokat pusztítják el, nem a vírusokat. 10-ből 9 esetben a torokgyulladást, 10-ből 10 esetben az influenzát vírus okozza, ezekre nincsenek is hatással az antibiotikumok. A feleslegesen beszedett antibiotikumok csökkentik a fertőzés elleni hatékonyságukat, és nem használnak, amikor valóban szükség lenne rájuk. Ez lehetővé teszi a baktériumoknak az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességének kialakulását. A 2012. évi Európai Antibiotikum Napon [1] az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja, hogy antibiotikumokat csak orvos javaslatára használjunk.
„A több mint 70 évvel ezelőtt történt felfedezésük óta az antibiotikumok segítettek legtöbbünket olyan bakteriális fertőzések leküzdésében, amelyek egyébként halálos kimenetelűek lettek volna. Az antibiotikumok – és oltóanyagok használata – átlag 20 évvel hosszabbították meg életünket.” – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda Igazgatója. „Ha ezt az orvosi csodát továbbra is szeretnénk megőrizni, meg kell, hogy értsük, mikor használnak az antibiotikumok, és ennek megfelelően kell eljárnunk.”
Egy globális WHO felmérés azt mutatta ki, hogy a gyógyszerek több mint felét – beleértve az antibiotikumokat is – nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, míg a betegek fele nem helyesen veszi be a gyógyszereket. Ez megnöveli az antibiotikum rezisztenciát, és ezáltal csökkenti a hatékony antibiotikumok számát. Ezen kívül aggasztó, hogy újabb antibiotikum osztályt sem fedeztek fel az elmúlt 25 évben a kutatásokban történt erőfeszítések ellenére. Még az Európai Unió országaiban is, ahol az antibiotikumok használata szabályozott, a kórházakban megfigyelhető antibiotikum rezisztencia nyugtalanító méreteket ölt, évente 400000 ember lesz fertőzött rezisztens baktérium törzs miatt és 25 000-en halnak meg a fertőzés következményeként.
A probléma nemcsak rendkívüli egészségügyi következményekkel jár, hanem jelentős mértékű gazdasági hatása lehet mind az egyén és a társadalmak esetében is, ugyanis a rezisztens fertőzéseket akár 100-szor drágábban lehet kezelni. Az Európai Régióban már vannak gyógyíthatatlan, vagy nehezen gyógyítható fertőzések. Minden évben több mint 80000 embernél alakul ki az antibiotikum rezisztens tuberkulózis. Néhány fejlett európai országban a közelmúltban jelentettek be cefalosporin-rezisztens gonorrhea-seseteket, amelyet rendkívül nehéz kezelni.
Ezen a területen Európában napjainkban az egyik fő veszélyforrás azon baktériumok terjedése, melyek egyre inkább ellenállnak a carbopenemek családjába tartozó antibiotikumoknak. Ezek olyan antibiotikumok, melyek például a többszörösen gyógyszerrezisztens Escherichia coli baktérium által okozott súlyos betegségek gyógyítása során alkalmazhatóak lennének. A virulens E. coli törzsek okozhatnak gastroenteritist, húgyúti fertőzéseket és súlyosabb megbetegedéseket, mint például agyhártyagyulladást, hemolitikus-urémiás szindrómát, szepszist és tüdőgyulladást. Az elmúlt két évben a carbopenem-rezisztens baktériumokkal egyre könnyebben fertőzték meg egymást a betegek.
Az antibiotikum-használat és rezisztencia feltérképezése az egyik legfontosabb eleme az európai antibiotikum-rezisztenciára vonatkozó stratégiai cselekvési tervnek, melyet valamennyi tagállam jóváhagyott a régióban 2011-ben. Ezért 2012 októberében a WHO Európai Regionális Irodája megállapodást írt alá több partner Intézettel abból a célból, hogy felmérje, megfékezze és megelőzze az antibiotikum rezisztencia megjelenését és elterjedését az Európai Régióba tartozó, de Európai Unión kívüli országokban is. Ezt kiegészítik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által az Európai Uniós országokban végzett ellenőrzések. Egy harmonizált és koordinált felügyeleti hálózat kulcsfontosságú az európai régió minden országában, hogy megvédje egészségünket a határokon átnyúló fenyegetésektől.
Az
idei évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együtt ünnepel az
ECDC-vel, hogy e fontos napra az Európai Régióban, mind az 53
tagállamában felhívja a figyelmet. Ez az első alkalom, hogy
kelet-európai és közép-ázsiai országok csatlakoznak az Európai Uniós
országoknak az antibiotikumok körültekintő használatának elősegítését
célzó tevékenységeihez. A WHO és ECDC közös tájéoztatót tart majd
Twitter-en keresztül 2012. november 20-án 15–16 óra között, melyet az
Európai Bizottság is támogatja. Magyarországon 2012. november 20-án 10 órakor az Emberi Erőforrás Minisztriumában ünneplik meg sajtónyilvánosság mellett az Európai Antibiotikum napot. További információ angol nyelven:
Európai Antibiotikum Nap és a WHO munkája az antimikrobiális rezisztencia területén
Dr. Pusztai Zsófia Irodavezető,
[1] Az
Európai Antibiotikum Nap egy európai egészségügyi kezdeményezés, melyet
az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
koordinál és az Európai Bizottság, valamint az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája támogat.
Sajtóközlemény
A Lelki Egészség Világnapja
Depresszió: a globális krízis 2012. október 10. A
Lelki Egészség Világnapjáról a Mentális Egészség Világszövetsége
kezdeményezésére 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én, az
idén 20-ik alkalommal.
1. A depresszió gyakori és súlyos mentális betegség, amely mindannyiunkat érint.
2. A depressziót megbízhatóan lehet diagnosztizálni és kezelni.
3. A depresszió felismerése és a megfelelő segítség keresése az első és legfontosabb lépés a gyógyulás felé.
WHO válasz: A WHO támogatja
az országokat abban, hogy hozzáférhető, hatékony és megfizethető
intézkedéseket hozzanak a mentális zavarok, beleértve a depresszió,
megelőzése és kezelése területén. A WHO jelenleg dolgozik az Európai Mentális Egészségi Cselekvési Terven, mely 2013 szeptemberében készül el és kerül benyújtásra a tagállamok felé.
Dohányzásmentes Világnap Sajtóközlemény Megöl,
ha
rendeltetésszerűen használják - a dohányipar sikeresen célozza meg a
fiatal
lányokat új marketing eszközökkel
Közel 6 millió ember hal meg évente a világon a dohányzás miatt (WHO/EURO Website - Facts and figures). A dohány az egyetlen olyan termék, amely fogyasztóinak 50%-át megöli, ha rendeltetésszerűen használják. Becslések szerint, ha nem kerülnek a dohányzás visszaszorítását célzó komoly intézkedések bevezetésre, akkor akár 1 milliárd ember halhat meg a dohányzás következtében a 21. században. A WHO Európai Régióját is sújtja a dohányzás járvány: a dohányzás felelős a halálozás közel 21%-áért és a várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített 12-20 életévért. A dohányzás, mint a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is világszerte hatalmas népegészségügyi és gazdasági terhet jelent. A 2012
Dohányzásmentes
Világnap témája a dohányipari befolyásolás Az újabb média és
piaci
eszközök kombinációja fenyegető népegészségügyi veszély jelent; a
kreatív
marketing taktikák következtében kirívóan megemelkedett a dohányzási
prevalencia
a nők és leányok körében a WHO Európai Régiójában. A régióban a nők 22%-a dohányzik és ma már igen kicsi a különbség a prevalencia tekintetében felnőtt férfiak és nők között. Svédországban és Norvégiában a dohányzás gyakorisága már magasabb a nőknél. Hasonlóképpen több fiatal lány dohányzik Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban és Szlovéniában, mint fiú. "A dohányzási
szokások
általában serdülőkorban alakulnak ki és a dohányipar szégyentelenül
profitál a
fiatal lányok sebezhetőségéből ebben a korban, és célozza meg őket,
mint a
cigaretta új rabjait. A lakosság egészségi állapotának javítása és a
dohányipar
céljai között teljes összeférhetetlenség van, hiszen a dohányipar az
alacsony
dohányzási rátára, mint egy piaci lehetőségre tekint." - mondta Jakab
Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális igazgatója. Miért a fiatal lányok?Mivel a lányok és
a nők
vásárlóereje növekszik, a dohányipar számukra úgy közvetíti a
dohányzást, mint
az emancipáció és a siker szimbólumát. Oroszországban
egy nőknek és
lányoknak szóló jól ismert nemzetközi magazin 2009-es orosz kiadásában
egy
cigarettát tartó nőt ábrázoltak, aki mögött egy férfi állt. Ez a
kampány
hozzájárult ahhoz, hogy 117%-kal nőtt a dohányfogyasztás a nők körében,
és a
hirdetett márka vált a vezető dohánytermékké a nők körében. A
kommunikáció új formái
Bár a jelenlegi
szabályozás
tiltja a dohánytermékek reklámozását sok országban, de maradtak
kiskapuk az
egyéb marketing technikák alkalmazására. A dohányipari cégek az új
médiák hatalmas
potenciáljait kihasználva vírusmarketinget alkalmaznak, használják a
közösségi
hálókat és mobiltelefonokat, hogy elérjék a gyermekeket és fiatalokat.
Franciaországban egy tanulmány kimutatta, hogy a filmek háromnegyedében
egy
dohányzó karakter szerepel. A cigaretta
csomagolása és
a különleges összetételű cigaretták (úgynevezett "könnyű",
"vékony", vagy "szuper-vékony") a női piac megnyerésére
irányulnak. A dohányipar továbbra is használja a promóció különféle
formáit
néhány korlátozással, mint például: a sport és a művészetek
szponzorálása,
ingyenes termékek terjesztése, promóciós oldalak üzemeltetése és a
cigarettamárkák fizetett megjelenése filmekben vagy a televízióban. Sok
ország
nem rendelkezik jogszabállyal az interneten történő reklámozás, az
értékesítési
pontok, vagy a márkakiterjesztés vonatkozásában. Nem tisztességes küzdelemA dohányipar aktívan dolgozik azon, hogy megakadályozza a dohányzást szabályozó intézkedések elfogadását:
Egy tanulmány,
mely a
British Medical Journal című szakfolyóiratban jelent meg, rámutatott
arra, hogy
egy észak-amerikai országban 90 egyetem és 16 orvosi kar 39%-a kapott
adományokat a dohányipartól és a 16 orvosi karból 4 részesült kutatási
támogatásban. WHO
Dohányzás-Ellenőrzési Keretegyezmény - a válasz
|
![]() |
Sajtóközlemény
Egészség Világnap
2012 - A tevékeny időskor egészséges
éveket ad
A 21. században az
egyik legnagyobb társadalmi kihívás a
népesség öregedése. Az ENSZ becsült adatai szerint a 65 éves és idősebb
lakosság aránya az összlakosság függvényében a világ összes országában
jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. 2000 és 2050 között a
60 éves
kor fölöttiek aránya megduplázódik: körülbelül 11%-ról 22%-ra, így
számuk
2050-re elérheti a 2 milliárdot. Magyarországon jelenleg 16,74 % a
65 év
felettiek aránya.
Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező öt évben, a 65 év feletti felnőttek száma a történelem során először meghaladja az 5 éves korú gyermekek számát. Sőt hamarosan a világon több lesz az idősebb ember, mint a gyermek, hiszen 2050-re számuk meghaladja a 14 év alatti gyermekek számát és a nagyon idős, 80 év feletti emberek száma is csaknem megnégyszereződik 2050-ig és eléri a 395 milliót. A leggyorsabb és legdrámaibb demográfiai változásokat az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják meg. Ugyanakkor egyre több középkorú és idősebb felnőttnek élnek még szülei, egyre több gyermek ismerheti meg a nagyszüleit és dédszüleit, leginkább a dédnagymamáikat.
A népesség öregedése óriási társadalmi és gazdasági kihívást jelent minden országnak. Amíg 2010-ben Európában 100 aktív dolgozóra 26 65 év feletti eltartott jut, addig 2050-ben ez az arány már 52/100 lesz. A társadalom idősödése az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a növekvő népegészségügyi és a hosszú távú ellátási kiadásokhoz. Ezek a tényezők az előrejelzések szerint a közkiadásokat a GDP további 1,5 százalékpontjával növelik 2035-re.
Európa lakossága is tovább él, mint egykor. Az átlagos születéskor várható élettartam az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának 53 országában több mint 72 év a férfiak esetében, és mintegy 80 év a nőknél. Míg a születési ráta és a teljes lakosság száma egyre csökken a régió egyes részein, addig a 65 év felettiek aránya várhatóan Európában is megduplázódik 2010 és 2050 között. Magyarországon sem volt még soha ilyen magas a születéskor várható átlagos élettartam: a nők 78,1 a férfiak pedig 70,5 évet (2010) remélhetnek, és egyre csökken a két nem várható élettartama közötti különbség. Bár a magyar férfiak mutatói továbbra sem jók, csak az utóbbi időben jobban javultak, mint a nőkéi. Ennek ellenére a férfi-nő arány nem változott szignifikánsan: 1000 magyar férfira 85 éves korban és felette még mindig 2655 nő jut! Érdekesség, hogy a 65 év felett várható életévek számai Magyarországon, ha nem is jelentősen, de szintén növekedtek: 1901-ben 10,2 év volt a férfiak és 10,1 a nők esetében, de 2010-ben már 13,8 évre nőtt a férfiaknál és 17,6 évre a nőknél.
A
pozitív változások mellett ugyanakkor meg kell
említeni, hogy bár a világ régiói közül az Európai Régióban a
legmagasabb a
várható élettartam, egyúttal sajnos itt a legmagasabb néhány
olyan
népegészségügyi kockázati tényezők aránya, mint például az
alkoholfogyasztás és dohányzás, melyek krónikus betegségek
kialakulásához és
korai elhalálozáshoz vezethetnek.
Az említett trendeknek mélyreható következményei vannak az egyén és a társadalom szempontjából az egész világon, így az egész európai régióban is, ahol a lakosság elöregedése kiemelten fontos prioritássá vált a politikai döntéshozók számára. Olyan környezetben, ahol kedvezőtlenek a demográfiai változások és a költségvetési megszorítások is emelkedő tendenciát mutatnak, az egészséges és aktív idősödés kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségügyi és szociális ellátórendszerek jövőbeni fenntarthatóságában.
Egészséges idősödést támogató politikák
A 2012
évi Egészség Világnap témája "A
tevékeny időskor egészséges éveket ad".
A WHO a nemzeti és helyi kormányzati szervezetekkel és más partnerekkel együtt szeretné felhívni a közvélemény figyelmét, és vitát kezdeményezni arról, hogy hogyan maradhatnak az emberek egészségesek és függetlenek a későbbi éveikben is, és mit tehetnek a kormányok, hogy ebben támogassák őket.
"A
várható élettartam növekedése Európában óriási
eredmény, és azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az életévek
gyarapodása
jobb életminőséggel is járjon együtt. Régiónkban a politikai
döntéshozók
támogathatják ezt a fejlődést azáltal, hogy
egészséges és aktív öregedést támogató politikákba fektetnek be" -
mondja Jakab
Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda igazgatója. "Az esélyek, hogy
egészségesek és tevékenyek maradjunk idős korban, nagyban különböznek a
tagállamok között és azokon belül. Az egészségtudatos viselkedés
elősegítése és
életkor-barát környezet biztosítása az egész lakosság és minden
korosztály
számára fontos lépést jelent, hogy életet adjunk az éveknek" - teszi
hozzá.
A WHO
Egészséges Városok mozgalmához kapcsolódva az
Egészségügyi Világszervezet 2007-ben közzétette az életkor-barát
városok
kritériumait, amelyek a támogató környezet legfontosabb
szempontjaival
foglalkoznak, mint például a megközelíthetőség, a zöld területek
növelése, a közlekedés
akadálymentesítése, vagy a nemzedékek közötti kapcsolatok.
A WHO Európai Regionális Irodája támogatja a tagállamok erőfeszítéseit különféle, költséghatékony intervenciók kialakításában, amelyek középpontjában az életen át tartó egészséges időskor, a támogató környezet megteremtése és az idősödő népesség változó igényeit szem előtt tartva az egészségügyi rendszer átalakítása áll.
Ezek a
beavatkozások a következők:
A
beavatkozások a WHO Regionális Iroda készülő 2012-16
évi Egészséges Idősödés Cselekvési Tervének részeit képezik. Az
idős
korosztály egyre növekvő, jelenleg nagyobb részt még kiaknázatlan
társadalmi
erőforrást jelent, közösségbe történő integrálásuk és egyéni
felelősségük
erősítése kiemelt fontossággal bír és pozitív gazdasági változásokkal
jár.
2012-ben
reflektorfényben az idősödés
2012-ben
emlékeznek meg az ENSZ Idősödésről szóló
Madridi Nemzetközi Cselekvési Terv tizedik évfordulójáról. Emellett az Európai
Unió is az idei évben a tevékeny időskort és a generációk közötti
szolidaritást állítja középpontba ezzel megteremtve az együttműködés
lehetőségeit.
Magyarországon az Országos Egészség Fejlesztési Intézet a fővárosban már kilencedik éve működteti az idősek gyalogló-klubját és a tapasztalatok alapján egy országos gyalogló klubhálózat kialakítását tervezik 2012-ben. A rendszeres testedzésekkel, a közösség segítő erejével, az újabb társasági kapcsolatokkal jobb közérzetű, egészségesebb idősek élnek hosszabb ideig. A gyaloglás, mint időskorban ideális testedzésforma segítségével az idős lakosság fizikai aktivitása javul a szellemi tevékenységével, mentális állapotával párhuzamosan.
További információ
További információ a globális és a regionális egészség
világnapi kampányok, illetve az egészséges öregedés kezdeményezések
honlapjain
érhető el:
Koppenhágai
Indító Rendezvény április 2-án
Egészség
Világnap - A jó egészség életet ad az éveknek (2012 globális kampány
oldal)
Idősödésről
szóló Madridi Nemzetközi Akcióterv (ENSZ, 2002)
További
információ:
Dr.
Pusztai Zsófia
WHO
Magyarországi Iroda
1051
Budapest, Zrinyi utca 3.
Tel.:06
1 328 6080
Mobil:
06 70 380 3445
További
információ és segítség az idősek gyalogló klubalapításához:
Monspart
Sarolta
Országos
Egészségfejlesztési Intézet
1096
Budapest, Nagyvárad tér 2.
Tel:
06 1 428 8226

Sajtóközlemény
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az
április 26-i
nemdohányzók védelméről szóló parlamenti zárószavazás kapcsán
ismételten kiemeli,
hogy a tervezett intézkedés eredményeként Magyarország jelentős
mértékben
csökkentheti a dohányzás világjárvány lakosságra gyakorolt súlyosan
káros népegészségügyi
és gazdasági következményeit. Minden elérhető bizonyíték azt mutatja,
hogy
zárt légtérben az emberek dohányfüst-expozíció elleni védelmének
egyetlen módja
a 100%-os dohányfüstmentes környezet törvényi előírása, bárminemű
kivétel nélkül. A WHO szeretné hangsúlyozni, hogy a rendelkezésre álló
tudományos vizsgálatok nem támasztják alá a negatív kereskedelmi és
gazdasági
következményeket előrevetítő állításokat, és ebben a kérdésben továbbra
is alapvető fontosságú a tudományos, hiteles és bizonyítékokon alapuló
megállapításokra támaszkodni szemben a torzított statisztikákkal,
melyekre
anyagilag érdekelt körök hivatkozhatnak. A WHO
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohányfüst-expozíció elleni
védelemről
szóló 8. cikkének végrehajtására vonatkozó irányelvei szerint a dohányfüst-expozíciónak nincs
biztonságos szintje és tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre
annak
alátámasztására, hogy a műszaki megoldások nem jelentenek megoldást.
Több mint 100 vizsgálat
eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján megállapítható, hogy a
dohányfüstmentes szabályozás bevezetésének semleges vagy pozitív
gazdasági
hatása van. Eddig 48 országban
vizsgálták meg a
dohányzási tilalom hatását és sehol nem csökkent a kereskedelmi
forgalom, az
egyetlen kivétel Írország volt, de ott a dohányzási tilalom bevezetése
egybeesett a sör adójának felemelésével. Bár átmenetileg csökkent
Íroszágban emiatt az éttermek és bárok és foglalkoztatottainak száma,
nőtt
viszont a forgalmuk, ugyanakkor Írország ÁFA és jövedéki adó
bevételeire nem
volt hatással a dohányzást tiltó törvény, azok továbbra is folyamatosan
növekedtek. Spanyolországban már egy hónappal az idén januárban
bevezetett
törvény után a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 0,2%-kal
növekedett az
előző év ugyanazon időszakához képest. Eredmények azt mutatják,
hogy a dohányfüstmentes szabályozások nem hatnak az éttermek bevételére
közvetlenül vagy a privát fogyasztás részeként még akkor sem, ha az
adott
ország zord klímájáról ismeretes, mint például Norvégiában, ahol a
vendéglátóipar által befizetett ÁFA 5%-kal nőtt a tilalom bevezetését
követő első 16 hónapban, és az éttermek forgalma 6%-kal növekedett.
Amikor
Törökország a globális gazdasági válság közepette dohányfüstmentessé
vált, a
vendéglátóipari munkahelyek bevétele 5,2%-kal nőtt és 2009-ben a
vendéglátóipari létesítmények által befizetett ÁFA is több mint 20%-kal
nőtt, míg az ország GNP-je 3,3%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan a
vendéglátóipari helyek száma a 2008. évi 931.531-ról
974.429-re nőtt 2010 decemberére a
török Pénzügyminisztérium jelentése szerint.
Ezeken felül jelentős egészségügyi
költségmegtakarítás érhető el a dohányzók arányának csökkenése
következtében. A WHO az EU és Világbank adatai szerint csak Európában a
dohányzás miatti közvetlen és közvetett költségek éves szinten 98-130
milliárd
eurót tesznek ki (a GDP 1-1,3%-át) és a dohányzásra visszavezethető
közvetlen és közvetett kiadások minden országban 2x-8x akkorák, mint a
dohánytermékekből származó ÁFA, jövedéki és egyéb adó bevételek. Magyarországon ez a költség relatíve még
magasabb: a GDP 1,7%-a. Az
egészségnyereség mellett az egészségügyi kiadások megtakarítása
rendkívüli
jelentőségű olyan időkben, amikor az állam egészségügyi
költségvetése korlátozott. Ezek a megtakarítások nagyon hamar
megjelennek.
Szemben a dohányzás következtében az
egészségügyre
nehezedő hatalmas költségteherrel, a dohányzásellenes szabályozásnak a
lakosság egészségére gyakorolt hatása látványos eredményeket mutat mind
mértéke, mind pedig alacsony költsége tekintetében. A szakirodalom
megállapítása szerint már néhány hónappal a dohányfüst-expozíció
ellenes
törvények bevezetése után a szívinfarktus miatti kórházi esetek száma
15-30%-kal
csökken, Az asztma és más légzőrendszeri betegségek száma szintén
jelentősen
csökken a törvény életbe lépése után. A költségeknél is fontosabb
azonban a
dohányfüst-expozíció elleni védelem törvényi szabályozásának pozitív
hatása a
lakosság egészségi állapotára. Az embereknek hosszabb, produktívabb és
magasabb
minőségű életre lesz kilátásuk és ezeknek az egészségügyi
nyereségeknek önmagukban hatalmas értékük van a megmentett életeket és
az
elkerült szenvedéseket tekintve. Magyarországon évente 30 ezer fő idő
előtti, korai haláláért felelős a dohányzás, valamint évente 2300
ember hal meg a passzív dohányzásra visszavezethető betegségek
következtében. Egyes tanulmányok szerint a passzív dohányzás a
nemdohányzók
körében a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 60%-al növeli,
valamint sajnos
Magyarországon a 13-16 éves fiatalok közel fele passzív dohányfüstnek
van
kitéve otthonában.
A dohányfüstmentes szabályozás fokozatosan
nyer teret
világszerte, mert pozitív hatásait a lakosság is észleli. Ennek
legnyilvánvalóbb bizonyítéka az a tény, hogy ezeket a törvényeket,
miután
hatályba léptek, még a dohányosok többsége is támogatja, mint azt több
ország
példája is igazolja. Egy közelmúltbeli magyarországi felmérés szerint a
lakosság több mint 80%-a támogatná a dohányfüstmentes szabályozást.
Ráadásul a
magyar lakosság 21%-a gyakrabban látogatná a vendéglátóipari szektort,
potenciálisan több bevételt hozva az iparágnak.
Nem kétséges, hogy a dohányzás átfogó
ellenőrzése,
beleértve a zárt légtérre vonatkozó teljes dohányzási tilalmat, egyike
a
legfontosabb népegészségügyi jogszabályoknak, amelyeket kormányok
hozhatnak. Az
államnak hatásos eszközök állnak rendelkezésére, melyeket átfogóan kell
alkalmazni. A dohányfüstmentes törvényi szabályozás és a dohány
jövedéki
adójának emelése együttesen minden olyan országban, ahol alkalmazták,
azt
eredményezte, hogy a nemzeti jövedelem vagy változatlan maradt, vagy
éppenséggel nőtt akkor is, ha a fogyasztás csökkent. Hazánkban már
korábban elkezdődött a cigaretta fogyasztásának csökkenése, hiszen a KSH, a NAV és közvélemény kutató intézetek
tanulmányai szerint amíg tíz évvel ezelőtt 25-26 milliárd szál
cigaretta
fogyott Magyarországon, tavaly már csak 14,2 milliárd.
A népesség csökkenésének megállítása, a
lakosság
egészségi állapotának javítása, és a dohányzásból származó gazdasági
kár
enyhítése céljából meghozott intézkedések egyik kiemelkedően fontos
állomása lesz a parlamentben a törvénytervezet változtatások nélküli,
jelenlegi
formájában történő elfogadása.
Kapcsolat, további információ:
WHO Magyarországi Iroda
Email: whohun@euro.who.int
Telefon: 328-6080,
06-70-380-3445.
A
dohányzás korlátozásának népegészségügyi és gazdasági hatásairól szóló
nemzetközi összefoglaló táblázat innen letölthető: