WHO Magyarországi Iroda
World Health Organization - Country Office for Hungary
Country
information
Health
topics
Media
centre
Data and
publication
About
WHO
Programmes
and projects



WHO-ról

Tevékenység

Hírek, események

Publikációk

Sajtószoba

Galéria

Hasznos linkek

Elérhetőség

H1N1
(Home page)









Sajtóközlemény


 Európai Antibiotikum Nap


Az antibiotikumok mérlegelés nélküli használata
fokozza a szuperbaktériumok okozta járványokat
az Európai Régióban

2012. november 18.


Az antibiotikumok a baktériumokat pusztítják el, nem a vírusokat. 10-ből 9 esetben a torokgyulladást, 10-ből 10 esetben az influenzát vírus okozza, ezekre nincsenek is hatással az antibiotikumok. A feleslegesen beszedett antibiotikumok csökkentik a fertőzés elleni hatékonyságukat, és nem használnak, amikor valóban szükség lenne rájuk. Ez lehetővé teszi a baktériumoknak az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességének kialakulását. A 2012. évi Európai Antibiotikum Napon [1]  az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja, hogy antibiotikumokat csak orvos javaslatára használjunk.


„A több mint 70 évvel ezelőtt történt felfedezésük óta az antibiotikumok segítettek legtöbbünket olyan bakteriális fertőzések leküzdésében, amelyek egyébként halálos kimenetelűek lettek volna. Az antibiotikumok – és oltóanyagok használata – átlag 20 évvel hosszabbították meg életünket.” – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda Igazgatója. „Ha ezt az orvosi csodát továbbra is szeretnénk megőrizni, meg kell, hogy értsük, mikor használnak az antibiotikumok, és ennek megfelelően kell eljárnunk.”


Egy globális WHO felmérés azt mutatta ki, hogy a gyógyszerek több mint felét – beleértve az antibiotikumokat is – nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, míg a betegek fele nem helyesen veszi be a gyógyszereket. Ez megnöveli az antibiotikum rezisztenciát, és ezáltal csökkenti a hatékony antibiotikumok számát. Ezen kívül aggasztó, hogy újabb antibiotikum osztályt sem fedeztek fel az elmúlt 25 évben a kutatásokban történt erőfeszítések ellenére. Még az Európai Unió országaiban is, ahol az antibiotikumok használata szabályozott, a kórházakban megfigyelhető antibiotikum rezisztencia nyugtalanító méreteket ölt, évente 400000 ember lesz fertőzött rezisztens baktérium törzs miatt és 25 000-en halnak meg a fertőzés következményeként.


A probléma nemcsak rendkívüli egészségügyi következményekkel jár, hanem jelentős mértékű gazdasági hatása lehet mind az egyén és a társadalmak esetében is, ugyanis a rezisztens fertőzéseket akár 100-szor drágábban lehet kezelni. Az Európai Régióban már vannak gyógyíthatatlan, vagy nehezen gyógyítható fertőzések. Minden évben több mint 80000 embernél alakul ki az antibiotikum rezisztens tuberkulózis. Néhány fejlett európai országban a közelmúltban jelentettek be cefalosporin-rezisztens gonorrhea-seseteket, amelyet rendkívül nehéz kezelni.


Ezen a területen Európában napjainkban az egyik fő veszélyforrás azon baktériumok terjedése, melyek egyre inkább ellenállnak a carbopenemek családjába tartozó antibiotikumoknak. Ezek olyan antibiotikumok, melyek például a többszörösen gyógyszerrezisztens Escherichia coli baktérium által okozott súlyos betegségek gyógyítása során alkalmazhatóak lennének. A virulens E. coli törzsek okozhatnak gastroenteritist, húgyúti fertőzéseket és súlyosabb megbetegedéseket, mint például agyhártyagyulladást, hemolitikus-urémiás szindrómát, szepszist és tüdőgyulladást. Az elmúlt két évben a carbopenem-rezisztens baktériumokkal egyre könnyebben fertőzték meg egymást a betegek.


Az antibiotikum-használat és rezisztencia feltérképezése az egyik legfontosabb eleme az európai antibiotikum-rezisztenciára vonatkozó stratégiai cselekvési tervnek, melyet valamennyi tagállam jóváhagyott a régióban 2011-ben. Ezért 2012 októberében a WHO Európai Regionális Irodája megállapodást írt alá több partner Intézettel abból a célból, hogy felmérje, megfékezze és megelőzze az antibiotikum rezisztencia megjelenését és elterjedését az Európai Régióba tartozó, de Európai Unión kívüli országokban is. Ezt kiegészítik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által az Európai Uniós országokban végzett ellenőrzések. Egy harmonizált és koordinált felügyeleti hálózat kulcsfontosságú az európai régió minden országában, hogy megvédje egészségünket a határokon átnyúló fenyegetésektől.


Az idei évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együtt ünnepel az ECDC-vel, hogy e fontos napra az Európai Régióban, mind az 53 tagállamában felhívja a figyelmet. Ez az első alkalom, hogy kelet-európai és közép-ázsiai országok csatlakoznak az Európai Uniós országoknak az antibiotikumok körültekintő használatának elősegítését célzó tevékenységeihez. A WHO és ECDC közös tájéoztatót tart majd Twitter-en keresztül 2012. november 20-án 15–16 óra között, melyet az Európai Bizottság is támogatja.

Magyarországon 2012. november 20-án 10 órakor az Emberi Erőforrás Minisztriumában ünneplik meg sajtónyilvánosság mellett az Európai Antibiotikum napot.


További információ angol nyelven:


Európai Antibiotikum Nap és a WHO munkája az antimikrobiális rezisztencia területén

Az európai antibiotikum-rezisztenciára vonatkozó stratégiai cselekvési terv

ECDC Európai Antibiotikum Nap



További információ, kapcsolat:


Dr. Pusztai Zsófia Irodavezető,
WHO Magyarországi Iroda
Tel: +36 1 3286080, +36 70 3803445
Email:
puz@euro.who.int

Danilo Lo Fo Wong
Senior Adviser on Control of Antimicrobial Resistance
Division of Communicable Diseases, Health Security & Environment
WHO Regional Office for Europe
Tel.: +45 39171423
E-mail: dlo@euro.who.int

Cristiana Salvi
Communications Officer,
Division of Communicable Diseases, Health Security and Environment
WHO Regional Office for Europe
Tel.: +45 39171379, +45 29634218 (mobile)

E-mail: csa@euro.who.int


[1] Az Európai Antibiotikum Nap egy európai egészségügyi kezdeményezés, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) koordinál és az Európai Bizottság, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája támogat.















Sajtóközlemény


 A Lelki Egészség Világnapja


Depresszió: a globális krízis

2012. október 10.

A Lelki Egészség Világnapjáról a Mentális Egészség Világszövetsége kezdeményezésére 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én, az idén 20-ik alkalommal.
A világnapon több ország és szervezet, köztük a WHO, az Egészségügyi Világszervezet igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét a mentális egészséggel kapcsolatos problémákra, nyílt vitákat kezdeményezve a mentális zavarokról, ezáltal elősegítve a megelőzésre és a betegségek kezelésére történő befektetéseket.
Az idei Lelki Egészség Világnap fő témája a depresszió: a globális krízis, az elrejtett betegségteher.


1. A depresszió gyakori és súlyos mentális betegség, amely mindannyiunkat érint.

  • Világszerte minden korosztályból több mint 350 millió ember szenved depresszióban. Számos további millió ember közvetetten érintett, ha közeli rokonok vagy barátok lesznek depressziósak.
  • A depresszió okozta teher egyre növekszik és általában 50%-­kal több nő szenved depresszióban, mint férfi. A legújabb tanulmányok szerint sok serdülő és fiatal felnőtt is depresszióban szenved.
  • 10 szülő nőből 1 vagy 2 tapasztalja meg a szülés utáni depressziót.
  • A depresszió a legjelentősebb mentális egészségi probléma az Európai Régióban. Hét ember közül egy szenved súlyos kedélybetegségben az élete során. Minden évben, mintegy a társadalom 7%-­a szenved súlyos depressziótól. Ha a szorongást és a depresszió enyhébb formáit is hozzávesszük, akkor ez az érték legalább 25%.
  • A depresszió különbözik más hangulati ingadozásoktól; két hétig, vagy annál is tovább tartó szomorúságérzet jellemzi és akadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését.
  • A depresszió egyik legtragikusabb következménye az öngyilkosság. Majdnem 1 millió ember követ el öngyilkosságot évente; nagy részük depresszióban szenved.
  • A depresszió a leggyakoribb oka a hosszú ideig tartó betegszabadságnak és a fogyatékosságnak. A depresszió teszi ki a mentális zavarok okozta betegségterhek legnagyobb részét, összesen mintegy 20%-­ot a WHO Európai Régiójában, sőt 26%-ot az Európai Unióban. A depresszió egyedül felelős a fogyatékossággal leélt napok mintegy 15%-á­ért. Egyes országok, mint például Dánia és Hollandia, arról számoltak be, hogy a hosszú ideig tartó betegszabadságok és rokkantsági kifizetések közel 50%‐ának oka a mentális zavarok, többnyire a depresszió.
  • A depresszió emeli a magas vérnyomás, szívinfarktusok, az agyvérzés és valószínűleg a rák kockázatát is. Ugyanígy a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a cukorbetegség a depresszió növekedését eredményezik.

2. A depressziót megbízhatóan lehet diagnosztizálni és kezelni.

  • A depressziót képzett egészségügyi szakemberek, mint például az általános orvosok és ápolók korán azonosíthatják.
  • A legtöbb depresszióban szenvedő ember sikeresen kezelhető és térhet vissza normál produktív életéhez, anélkül, hogy kórházi ápolásra szorult volna.
  • A depresszió ismert és hatékony kezelései közé tartozik a pszichoszociális kezelés és gyógyszerelés. Ugyanakkor az érintett személy és család aktív részvétele is nagyon fontos a depresszió kezelésében.
  • Ugyanakkor jelenleg a depresszióban szenvedő emberek kevesebb, mint 50 %-­a (a világ legtöbb részén pedig kevesebb, mint 30%, és néhány országban kevesebb mint 10%) részesül megfelelő kezelésben.

3. A depresszió felismerése és a megfelelő segítség keresése az első és legfontosabb lépés a gyógyulás felé.
  • A kutatások azt mutatják, hogy minél korábban kezdődik a kezelés, akkor az annál hatékonyabb, és minél hosszabb ideig vár egy beteg a terápia megkezdésére, akkor annál nagyobbá válhat a károsodás mértéke.
  • A depresszió folyamatos megbélyegzése, stigmatizációja miatt sok ember nem jut megfelelő kezeléshez, a szégyen és a probléma letagadása, a szolgáltatások elérhetőségének hiánya, vagy ezek kombinációja miatt, mely hosszabb szenvedést és a fogyatékosságot eredményezhet.

WHO válasz:

A WHO támogatja az országokat abban, hogy hozzáférhető, hatékony és megfizethető intézkedéseket hozzanak a mentális zavarok, beleértve a depresszió, megelőzése és kezelése területén. A WHO jelenleg dolgozik az Európai Mentális Egészségi Cselekvési Terven, mely 2013 szeptemberében készül el és kerül benyújtásra a tagállamok felé.














 

Dohányzásmentes Világnap

Sajtóközlemény

 

Megöl, ha rendeltetésszerűen használják - a dohányipar sikeresen célozza meg a fiatal lányokat új marketing eszközökkel

 

Közel 6 millió ember hal meg évente a világon a dohányzás miatt (WHO/EURO Website - Facts and figures). A dohány az egyetlen olyan termék, amely fogyasztóinak 50%-át megöli, ha rendeltetésszerűen használják. Becslések szerint, ha nem kerülnek a dohányzás visszaszorítását célzó komoly intézkedések bevezetésre, akkor akár 1 milliárd ember halhat meg a dohányzás következtében a 21. században. A WHO Európai Régióját is sújtja a dohányzás járvány: a dohányzás felelős a halálozás közel 21%-áért és a várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített 12-20 életévért. A dohányzás, mint a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is világszerte hatalmas népegészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A 2012 Dohányzásmentes Világnap témája a dohányipari befolyásolás

Az elmúlt években a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően a dohánytermékekre vonatkozó alacsonyabb kereslet pozitív tendenciát jelent a társadalom egészére nézve, viszont a dohányipar ezt nem így érzékeli. Mint minden üzleti tevékenyégnél, a céljuk az, hogy nyereséget termeljenek. A dohányipar egyetlen útja efelé a hatékony dohányzás-ellenőrzési intézkedések elleni - gyakran színfalak mögötti - küzdelem.

Az újabb média és piaci eszközök kombinációja fenyegető népegészségügyi veszély jelent; a kreatív marketing taktikák következtében kirívóan megemelkedett a dohányzási prevalencia a nők és leányok körében a WHO Európai Régiójában.

A régióban a nők 22%-a dohányzik és ma már igen kicsi a különbség a prevalencia tekintetében felnőtt férfiak és nők között. Svédországban és Norvégiában a dohányzás gyakorisága már magasabb a nőknél. Hasonlóképpen több fiatal lány dohányzik Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban és Szlovéniában, mint fiú.

"A dohányzási szokások általában serdülőkorban alakulnak ki és a dohányipar szégyentelenül profitál a fiatal lányok sebezhetőségéből ebben a korban, és célozza meg őket, mint a cigaretta új rabjait. A lakosság egészségi állapotának javítása és a dohányipar céljai között teljes összeférhetetlenség van, hiszen a dohányipar az alacsony dohányzási rátára, mint egy piaci lehetőségre tekint." - mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális igazgatója.

Miért a fiatal lányok?

Mivel a lányok és a nők vásárlóereje növekszik, a dohányipar számukra úgy közvetíti a dohányzást, mint az emancipáció és a siker szimbólumát.

Oroszországban egy nőknek és lányoknak szóló jól ismert nemzetközi magazin 2009-es orosz kiadásában egy cigarettát tartó nőt ábrázoltak, aki mögött egy férfi állt. Ez a kampány hozzájárult ahhoz, hogy 117%-kal nőtt a dohányfogyasztás a nők körében, és a hirdetett márka vált a vezető dohánytermékké a nők körében. 

A kommunikáció új formái

Bár a jelenlegi szabályozás tiltja a dohánytermékek reklámozását sok országban, de maradtak kiskapuk az egyéb marketing technikák alkalmazására. A dohányipari cégek az új médiák hatalmas potenciáljait kihasználva vírusmarketinget alkalmaznak, használják a közösségi hálókat és mobiltelefonokat, hogy elérjék a gyermekeket és fiatalokat. Franciaországban egy tanulmány kimutatta, hogy a filmek háromnegyedében egy dohányzó karakter szerepel.

A cigaretta csomagolása és a különleges összetételű cigaretták (úgynevezett "könnyű", "vékony", vagy "szuper-vékony") a női piac megnyerésére irányulnak. A dohányipar továbbra is használja a promóció különféle formáit néhány korlátozással, mint például: a sport és a művészetek szponzorálása, ingyenes termékek terjesztése, promóciós oldalak üzemeltetése és a cigarettamárkák fizetett megjelenése filmekben vagy a televízióban. Sok ország nem rendelkezik jogszabállyal az interneten történő reklámozás, az értékesítési pontok, vagy a márkakiterjesztés vonatkozásában.

Nem tisztességes küzdelem

A dohányipar aktívan dolgozik azon, hogy megakadályozza a dohányzást szabályozó intézkedések elfogadását:

  • továbbra is megkérdőjelezi a dohányzás okozta ártalmakat az elsöprő tudományos bizonyítékok ellenére;
  • túlzottan jelentősnek állítja be az ipar gazdasági előnyeit, különösen Kelet-Európában;
  • más csoportokat helyez előtérbe, hogy elrejtse tevékenységeit;
  • lobbizik a politikai döntéshozóknál és más érdekelt feleknél, hogy meggátolják a dohányzás-ellenőrzési intézkedések bevezetését,
  • tudósokat és kutatókat finanszíroz, beleértve az egyetemeket.

Egy tanulmány, mely a British Medical Journal című szakfolyóiratban jelent meg, rámutatott arra, hogy egy észak-amerikai országban 90 egyetem és 16 orvosi kar 39%-a kapott adományokat a dohányipartól és a 16 orvosi karból 4 részesült kutatási támogatásban.

WHO Dohányzás-Ellenőrzési Keretegyezmény - a válasz

A WHO Dohányzás-Ellenőrzési Keretegyezménye (Framework Convention on Tobacco Control - FCTC) az első egyezmény, ami a WHO felügyelete és szakmai irányítása alatt jött létre 2003-ban. A Keretegyezmény célja, hogy a dohányzást minimális szintre szorítsa vissza, gátat vessen a dohányzás járványszerű terjedésének, mérsékelje az egészségre káros hatásokat, és elfogadható mértékre csökkentse a társadalomra rótt dohányzással összefüggő költségeket. Már 174 ország ratifikálta, köztük Magyarország is. A WHO üdvözli a 2012 januártól hatályos magyar nemdohányzó törvény szabályozásait, és továbbra is aktívan támogatja a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések bevezetését, megvalósítását és követését.

További információ:

2012 Dohányzásmentes Világnap weboldala

A nők felhatalmazása - A dohányipar marketingje elleni küzdelem a WHO Európai Régiójában (WHO/Europe, 2010)

Dohányzás: Miért fordítsunk erre a problémára figyelmet serdülőkorban? (Tobacco: why pay attention to this issue during adolescence? WHO/Europe, 2012: adatlap)

Kanadai Egyetemek linkjei a látható dohányiparhoz
(Canadian universities' links to tobacco industry shown
Spurgeon D. BMJ, 2002, 325:734)

 
További információ, kapcsolat:

Kristina Mauer-Stender
Program Menedzser, Dohányzás, WHO Európai Regionális Iroda
Tel.: +45 39 17 15 01
E-mail:
kma@euro.who.int

Dr. Pusztai Zsófia
Irodavezető, WHO Magyarországi Iroda
Tel.:06 1 328 6080
Mobil: 06 70 380 3445
e-mail:
puz@euro.who.int















Sajtóközlemény


 Egészség Világnap 2012 - A tevékeny időskor egészséges éveket ad


A 21. században az egyik legnagyobb társadalmi kihívás a népesség öregedése. Az ENSZ becsült adatai szerint a 65 éves és idősebb lakosság aránya az összlakosság függvényében a világ összes országában jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. 2000 és 2050 között a 60 éves kor fölöttiek aránya megduplázódik: körülbelül 11%-ról 22%-ra, így számuk 2050-re elérheti a 2 milliárdot. Magyarországon jelenleg 16,74 % a 65 év felettiek aránya.

Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező öt évben, a 65 év feletti felnőttek száma a történelem során először meghaladja az 5 éves korú gyermekek számát. Sőt hamarosan a világon több lesz az idősebb ember, mint a gyermek, hiszen 2050-re számuk meghaladja a 14 év alatti gyermekek számát és a nagyon idős, 80 év feletti emberek száma is csaknem megnégyszereződik 2050-ig és eléri a 395 milliót. A leggyorsabb és legdrámaibb demográfiai változásokat az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják meg. Ugyanakkor egyre több középkorú és idősebb felnőttnek élnek még szülei, egyre több gyermek ismerheti meg a nagyszüleit és dédszüleit, leginkább a dédnagymamáikat.

A népesség öregedése óriási társadalmi és gazdasági kihívást jelent minden országnak. Amíg 2010-ben Európában 100 aktív dolgozóra 26 65 év feletti eltartott jut, addig 2050-ben ez az arány már 52/100 lesz. A társadalom idősödése az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a növekvő népegészségügyi és a hosszú távú ellátási kiadásokhoz. Ezek a tényezők az előrejelzések szerint a közkiadásokat a GDP további 1,5 százalékpontjával növelik 2035-re.


Európa lakossága is tovább él, mint egykor. Az átlagos születéskor várható élettartam az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának 53 országában több mint 72 év a férfiak esetében, és mintegy 80 év a nőknél. Míg a születési ráta és a teljes lakosság száma egyre csökken a régió egyes részein, addig a 65 év felettiek aránya várhatóan Európában is megduplázódik 2010 és 2050 között. Magyarországon sem volt még soha ilyen magas a születéskor várható átlagos élettartam: a nők 78,1 a férfiak pedig 70,5 évet (2010) remélhetnek, és egyre csökken a két nem várható élettartama közötti különbség. Bár a magyar férfiak mutatói továbbra sem jók, csak az utóbbi időben jobban javultak, mint a nőkéi. Ennek ellenére a férfi-nő arány nem változott szignifikánsan: 1000 magyar férfira 85 éves korban és felette még mindig 2655 nő jut! Érdekesség, hogy a 65 év felett várható életévek számai Magyarországon, ha nem is jelentősen, de szintén növekedtek: 1901-ben 10,2 év volt a férfiak és 10,1 a nők esetében, de 2010-ben már 13,8 évre nőtt a férfiaknál és 17,6 évre a nőknél.


A pozitív változások mellett ugyanakkor meg kell említeni, hogy bár a világ régiói közül az Európai Régióban a legmagasabb a várható élettartam, egyúttal sajnos itt a legmagasabb néhány olyan népegészségügyi kockázati tényezők aránya, mint például az alkoholfogyasztás és dohányzás, melyek krónikus betegségek kialakulásához és korai elhalálozáshoz vezethetnek.

Az említett trendeknek mélyreható következményei vannak az egyén és a társadalom szempontjából az egész világon, így az egész európai régióban is, ahol a lakosság elöregedése kiemelten fontos prioritássá vált a politikai döntéshozók számára. Olyan környezetben, ahol kedvezőtlenek a demográfiai változások és a költségvetési megszorítások is emelkedő tendenciát mutatnak, az egészséges és aktív idősödés kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségügyi és szociális ellátórendszerek jövőbeni fenntarthatóságában.


Egészséges idősödést támogató politikák


A 2012 évi Egészség Világnap témája "A tevékeny időskor egészséges éveket ad".

A WHO a nemzeti és helyi kormányzati szervezetekkel és más partnerekkel együtt szeretné felhívni a közvélemény figyelmét, és vitát kezdeményezni arról, hogy hogyan maradhatnak az emberek egészségesek és függetlenek a későbbi éveikben is, és mit tehetnek a kormányok, hogy ebben támogassák őket.


"A várható élettartam növekedése Európában óriási eredmény, és azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az életévek gyarapodása jobb életminőséggel is járjon együtt. Régiónkban a politikai döntéshozók támogathatják ezt a fejlődést azáltal, hogy egészséges és aktív öregedést támogató politikákba fektetnek be" - mondja Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda igazgatója. "Az esélyek, hogy egészségesek és tevékenyek maradjunk idős korban, nagyban különböznek a tagállamok között és azokon belül. Az egészségtudatos viselkedés elősegítése és életkor-barát környezet biztosítása az egész lakosság és minden korosztály számára fontos lépést jelent, hogy életet adjunk az éveknek" - teszi hozzá.

A WHO Egészséges Városok mozgalmához kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet 2007-ben közzétette az életkor-barát városok kritériumait, amelyek a támogató környezet legfontosabb szempontjaival foglalkoznak, mint például a megközelíthetőség, a zöld területek növelése, a közlekedés akadálymentesítése, vagy a nemzedékek közötti kapcsolatok.

A WHO Európai Regionális Irodája támogatja a tagállamok erőfeszítéseit különféle, költséghatékony intervenciók kialakításában, amelyek középpontjában az életen át tartó egészséges időskor, a támogató környezet megteremtése és az idősödő népesség változó igényeit szem előtt tartva az egészségügyi rendszer átalakítása áll.


Ezek a beavatkozások a következők:

  • az időskori esések kockázatának csökkentése
  • a fizikai aktivitásra, testmozgásra vonatkozó lehetőségek és hozzáférés növelése
  • az informális ápolás, az otthoni- és öngondoskodás támogatása
  • kapacitásfejlesztés a geriátria és gerontológia területén az egészségügyi és szociális dolgozók között
  • az időseknél az influenza elleni védőoltás számának növelése és fertőző betegségek megelőzése

A beavatkozások a WHO Regionális Iroda készülő 2012-16 évi Egészséges Idősödés Cselekvési Tervének részeit képezik. Az idős korosztály egyre növekvő, jelenleg nagyobb részt még kiaknázatlan társadalmi erőforrást jelent, közösségbe történő integrálásuk és egyéni felelősségük erősítése kiemelt fontossággal bír és pozitív gazdasági változásokkal jár.


2012-ben reflektorfényben az idősödés


2012-ben emlékeznek meg az ENSZ Idősödésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Terv tizedik évfordulójáról. Emellett az Európai Unió is az idei évben a tevékeny időskort és a generációk közötti szolidaritást állítja középpontba ezzel megteremtve az együttműködés lehetőségeit.

Magyarországon az Országos Egészség Fejlesztési Intézet a fővárosban már kilencedik éve működteti az idősek gyalogló-klubját és a tapasztalatok alapján egy országos gyalogló klubhálózat kialakítását tervezik 2012-ben. A rendszeres testedzésekkel, a közösség segítő erejével, az újabb társasági kapcsolatokkal jobb közérzetű, egészségesebb idősek élnek hosszabb ideig. A gyaloglás, mint időskorban ideális testedzésforma segítségével az idős lakosság fizikai aktivitása javul a szellemi tevékenységével, mentális állapotával párhuzamosan.


További információ

További információ a globális és a regionális egészség világnapi kampányok, illetve az egészséges öregedés kezdeményezések honlapjain érhető el:

Koppenhágai Indító Rendezvény április 2-án


Egészség Világnap 2012


Egészség Világnap - A jó egészség életet ad az éveknek (2012 globális kampány oldal)

 

Idősödésről szóló Madridi Nemzetközi Akcióterv (ENSZ, 2002)


Európai Év az aktív időskorért és a generációk közötti szolidaritásért 2012 (EU)

További információ:

Dr. Pusztai Zsófia

WHO Magyarországi Iroda

1051 Budapest, Zrinyi utca 3.

Tel.:06 1 328 6080

Mobil: 06 70 380 3445

e-mail: puz@euro.who.int

További információ és segítség az idősek gyalogló klubalapításához:

Monspart Sarolta

Országos Egészségfejlesztési Intézet

1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tel: 06 1 428 8226

e-mail: monspart.sara@oefi.antsz.hu













Sajtóközlemény

 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az április 26-i nemdohányzók védelméről szóló parlamenti zárószavazás kapcsán ismételten kiemeli, hogy a tervezett intézkedés eredményeként Magyarország jelentős mértékben csökkentheti a dohányzás világjárvány lakosságra gyakorolt súlyosan káros népegészségügyi és gazdasági következményeit. Minden elérhető bizonyíték azt mutatja, hogy zárt légtérben az emberek dohányfüst-expozíció elleni védelmének egyetlen módja a 100%-os dohányfüstmentes környezet törvényi előírása, bárminemű kivétel nélkül. A WHO szeretné hangsúlyozni, hogy a rendelkezésre álló tudományos vizsgálatok nem támasztják alá a negatív kereskedelmi és gazdasági következményeket előrevetítő állításokat, és ebben a kérdésben továbbra is alapvető fontosságú a tudományos, hiteles és bizonyítékokon alapuló megállapításokra támaszkodni szemben a torzított statisztikákkal, melyekre anyagilag érdekelt körök hivatkozhatnak. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló 8. cikkének végrehajtására vonatkozó irányelvei szerint a dohányfüst-expozíciónak nincs biztonságos szintje és tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a műszaki megoldások nem jelentenek megoldást.

 

Több mint 100 vizsgálat eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján megállapítható, hogy a dohányfüstmentes szabályozás bevezetésének semleges vagy pozitív gazdasági hatása van. Eddig 48 országban vizsgálták meg a dohányzási tilalom hatását és sehol nem csökkent a kereskedelmi forgalom, az egyetlen kivétel Írország volt, de ott a dohányzási tilalom bevezetése egybeesett a sör adójának felemelésével. Bár átmenetileg csökkent Íroszágban emiatt az éttermek és bárok és foglalkoztatottainak száma, nőtt viszont a forgalmuk, ugyanakkor Írország ÁFA és jövedéki adó bevételeire nem volt hatással a dohányzást tiltó törvény, azok továbbra is folyamatosan növekedtek. Spanyolországban már egy hónappal az idén januárban bevezetett törvény után a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 0,2%-kal növekedett az előző év ugyanazon időszakához képest. Eredmények azt mutatják, hogy a dohányfüstmentes szabályozások nem hatnak az éttermek bevételére közvetlenül vagy a privát fogyasztás részeként még akkor sem, ha az adott ország zord klímájáról ismeretes, mint például Norvégiában, ahol a vendéglátóipar által befizetett ÁFA 5%-kal nőtt a tilalom bevezetését követő első 16 hónapban, és az éttermek forgalma 6%-kal növekedett. Amikor Törökország a globális gazdasági válság közepette dohányfüstmentessé vált, a vendéglátóipari munkahelyek bevétele 5,2%-kal nőtt és 2009-ben a vendéglátóipari létesítmények által befizetett ÁFA is több mint 20%-kal nőtt, míg az ország GNP-je 3,3%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan a vendéglátóipari helyek száma a 2008. évi 931.531-ról 974.429-re nőtt 2010 decemberére a török Pénzügyminisztérium jelentése szerint.

 

Ezeken felül jelentős egészségügyi költségmegtakarítás érhető el a dohányzók arányának csökkenése következtében. A WHO az EU és Világbank adatai szerint csak Európában a dohányzás miatti közvetlen és közvetett költségek éves szinten 98-130 milliárd eurót tesznek ki (a GDP 1-1,3%-át) és a dohányzásra visszavezethető közvetlen és közvetett kiadások minden országban 2x-8x akkorák, mint a dohánytermékekből származó ÁFA, jövedéki és egyéb adó bevételek.  Magyarországon ez a költség relatíve még magasabb: a GDP 1,7%-a.  Az egészségnyereség mellett az egészségügyi kiadások megtakarítása rendkívüli jelentőségű olyan időkben, amikor az állam egészségügyi költségvetése korlátozott. Ezek a megtakarítások nagyon hamar megjelennek.

 

Szemben a dohányzás következtében az egészségügyre nehezedő hatalmas költségteherrel, a dohányzásellenes szabályozásnak a lakosság egészségére gyakorolt hatása látványos eredményeket mutat mind mértéke, mind pedig alacsony költsége tekintetében. A szakirodalom megállapítása szerint már néhány hónappal a dohányfüst-expozíció ellenes törvények bevezetése után a szívinfarktus miatti kórházi esetek száma 15-30%-kal csökken, Az asztma és más légzőrendszeri betegségek száma szintén jelentősen csökken a törvény életbe lépése után. A költségeknél is fontosabb azonban a dohányfüst-expozíció elleni védelem törvényi szabályozásának pozitív hatása a lakosság egészségi állapotára. Az embereknek hosszabb, produktívabb és magasabb minőségű életre lesz kilátásuk és ezeknek az egészségügyi nyereségeknek önmagukban hatalmas értékük van a megmentett életeket és az elkerült szenvedéseket tekintve. Magyarországon évente 30 ezer fő idő előtti, korai haláláért felelős a dohányzás, valamint évente 2300 ember hal meg a passzív dohányzásra visszavezethető betegségek következtében. Egyes tanulmányok szerint a passzív dohányzás a nemdohányzók körében a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 60%-al növeli, valamint sajnos Magyarországon a 13-16 éves fiatalok közel fele passzív dohányfüstnek van kitéve otthonában.

 

A dohányfüstmentes szabályozás fokozatosan nyer teret világszerte, mert pozitív hatásait a lakosság is észleli. Ennek legnyilvánvalóbb bizonyítéka az a tény, hogy ezeket a törvényeket, miután hatályba léptek, még a dohányosok többsége is támogatja, mint azt több ország példája is igazolja. Egy közelmúltbeli magyarországi felmérés szerint a lakosság több mint 80%-a támogatná a dohányfüstmentes szabályozást. Ráadásul a magyar lakosság 21%-a gyakrabban látogatná a vendéglátóipari szektort, potenciálisan több bevételt hozva az iparágnak.

 

Nem kétséges, hogy a dohányzás átfogó ellenőrzése, beleértve a zárt légtérre vonatkozó teljes dohányzási tilalmat, egyike a legfontosabb népegészségügyi jogszabályoknak, amelyeket kormányok hozhatnak. Az államnak hatásos eszközök állnak rendelkezésére, melyeket átfogóan kell alkalmazni. A dohányfüstmentes törvényi szabályozás és a dohány jövedéki adójának emelése együttesen minden olyan országban, ahol alkalmazták, azt eredményezte, hogy a nemzeti jövedelem vagy változatlan maradt, vagy éppenséggel nőtt akkor is, ha a fogyasztás csökkent. Hazánkban már korábban elkezdődött a cigaretta fogyasztásának csökkenése, hiszen  a KSH, a NAV és közvélemény kutató intézetek tanulmányai szerint amíg tíz évvel ezelőtt 25-26 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, tavaly már csak 14,2 milliárd.

 

A népesség csökkenésének megállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, és a dohányzásból származó gazdasági kár enyhítése céljából meghozott intézkedések egyik kiemelkedően fontos állomása lesz a parlamentben a törvénytervezet változtatások nélküli, jelenlegi formájában történő elfogadása.

 

Kapcsolat, további információ:

 

WHO Magyarországi Iroda

Email: whohun@euro.who.int

Telefon: 328-6080, 06-70-380-3445.

 

A dohányzás korlátozásának népegészségügyi és gazdasági hatásairól szóló nemzetközi összefoglaló táblázat innen letölthető:

http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/legjobb_gyakorlatok_es_hatasuk_dohany_expozicio_ellen.pdf